Eltelt ez a hétvége is, vasárnap kimentünk a Magas-Tátrába a Felkai-völgybe, hogy egy odaverős jégmászással búcsúztassuk a hetet. Szombaton este jöttek Miskolcról Brezó barátomék, hogy aztán másnap kora hajnalban indulhassunk. Csatlakozott hozzánk még Balogh Bálint is, Ő Budapestről jött, amolyan ismerkedést tervezett a jégmászással. 4:30-kor indultuk, 7-körül meg is érkeztünk a parkolóba. 2 órás felmenet után el is értük a Sziléziai-házat. A háznál gyors szemlélődés után úgy döntöttünk, hogy a Gránátos-oldalon lévő "Nevestin závoj " nevű jeget másszuk meg elsőként. Ezt a kalauz WI 4-re írta, mászása közben kiderült, hogy igazából egy erős WI 5-ös jég, egy kb. 10 méteres teljesen függőleges felszökéssel a közepén, irtózatosan rossz jégminőséggel. A jég alján nem igazán volt jég, félig-meddig firnes-sziklás részen kellett a "tényleg jégig" eljutni. Az út hossza 70 m, úgy sikerült egyben kimászni, hogy a stand előtti rövidke havas résznél Brezó nemhogy kivett a biztosításból de le is kötötte magát a kötélről. Veszély értéke nem volt a dolognak mert fönt derékig ért a hó, nem engedett volna lecsúszni a falról. A stand két diagonális szögből állt, kötélgyűrűkkel. A jég minősége a horrort súrolta, a 9 db jégcsavarból kb. 3-at éreztem biztosnak. Hiába enyhe volt az idő az elmúlt héten. Végeredményben sikerült biztonságosan feljutnom bár nem éreztem magam a megszokott biztonságban mászás közben. Úgy ítéltem meg, hogy nem ajánlatos a többieknek mászni ezt a jeget, így a lejövetel, illetve a szemközti jegek mászása mellett döntöttünk.
Közelebbről
Innen indul a szép rész
Lejövetel után úgy döntöttünk, hogy a szemközti könnyebb jeget válasszuk, hogy Bálint és Brezó is tudjon biztonságban gyakorolni. Felmentünk az "Orolínov" jéghez amit a kalauz WI 3-4 nehézségre ad. Ez meg is felelt a leírtaknak. Ez a jég 28 méter magas, igazi örömmászásnak ígérkezett.,bár a jég minősége itt is hagyott kívánni valót. Megbeszéltük gyorsan felmászok, berakom a kötelet és a továbbiakban felső biztosítással mászunk rajta párat. Így is volt, viszont közbejött valami...Már a mászás közben apró porhólavinák nehezítették a dolgomat amit sikeresen kivédtem, odahúztam magam a falhoz és megvártam, hogy csituljanak a dolgok. Elértem a két pontos láncos standot, beraktam a kötelet és leereszkedtem. ITT TÖRTÉNT EDDIGI MÁSZÓS PÁLYÁM LEGMEGRÁZÓBB ESETE: ahogy leértem, még le sem vettem magam a kötélről hirtelen több tonna porhó zúdult le a jég tetejéről, annyi, hogy a jég aljában 1 m magasan állt utána a hó!!! Leszakadt rólam a viz, még fel sem eszméltünk újabb lavina jött, ismét több tonna hóval, beugrottunk a fal alá, így sikerült megúszni az esetet. Gyorsan kitúrtuk a méteres hó alól a kötelet, lehúztuk és rohantunk lefelé a turistaútra. Ott pakoltunk össze és a lefelé indulás mellett döntöttünk lévén már elkezdett szürkülni is.
Egyike a kisebb porhólavináknak
Összepakolás után elindultunk lefelé, egyre jobban ránk sötétedett, az út felétől már fejlámpával kellett haladnunk. Nehezítette a helyzetünket, hogy lent ónos eső esett, így az aszfalt út korcsolyapályává változott. Nehezen, de leértünk az autóhoz, ekkor már 17:30 volt.
Ez a mászás több szempontból is tanulságos volt. Nem volt maradéktalan az örömöm mert Brezó és Bálint egyáltalán nem tudtak mászni, sajnos nem rajtam múlt én megtettem mindent. Ezúttal az időjárás szólt közbe. Enyhe volt az idő az elmúlt héten. Lefelé jövet lőttünk még pár képet...
Kis dry-tooling
A csapat: Bálint, Zsuzsi, Brezó, Én
A Sopel' jeget nem tudtuk megmászni idő hiányában, viszont két hét múlva megyünk és kitoljuk.
Stay tuned...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése