2013. július 22., hétfő

Peches Dachstein

Idén a hosszabb nyári túránk a Dachstein-csoportba vezetett minket, fő célként a Hohes Dirndl Maixkante útja(5+,A0, RP 6) és a Hochkesselkopf Dél-nyugati bevágása(5+), de terveztünk még rövidebb és nehezebb(7/7+), jól kiépített, alpesi, több kötélhosszas sport utak mászását is. A társam Kamenyiczki Jani volt Egerből. Szombaton utaztunk ki. Az előjelzett időjárás nem kecsegtetett túl sok szép nappal, mindössze két nap igazi „mászóidőt” kínálva. Úgy terveztük, hogy vasárnap már másszuk a Maixkantét, hétfőn pihenő(rosszabb idő), majd kedden a Hochkesselkopf kerül teríték alá. A maradék időben pedig alpesi sportmászás.
 Havas beszállások(k)

 Hunerkogel állomás

 Hohes Dirndl

 Ramsau

 Kemping


Vasárnap: 3-kor kelés, kaja, gyors pakolás, aztán irány a hegy. Bő 2 óra felmenet, egy helyen A-B nehézségű klettersteigen, majd morénán és havon a beszállásig. Hó. Meglehetősen sok hó maradt a hegyen, amire nem számítottunk. Olyannyira, hogy előző nap – látván a viszonyokat – még kötözős hágóvasat is kellett bérelnünk, ami passzol a beszálló cipőre. A felmenet végén elénk vágott egy osztrák hármas, akik rútul beszálltak elénk. Nagyon lassúak voltak. Ami rosszabb, hogy eszetlenül bontották ránk a nagyobb köveket, két alkalommal majdnem el is talált minket egy-egy nagyobb tömb miközben a beszállásnál lévő standban várakoztunk. Kénytelenek voltunk a visszavonulás mellett dönteni és lementünk a hegyről. Ha mégis beszállunk, ha nem is talál el minket kőomlás akkor sem tudtuk volna befejezni az utat az előttünk lévő szörnyen lassan mozgó trió miatt. Lemenet után átmentünk Filmoos-Unterhofalm-ba, hogy benézzük a másik célpont beszállását, körülnézzünk. Kora estére értünk vissza Ramsauba a kempingbe.

Beszállás

Hétfő: 6-kor kelés, kaja, pakolás után ismét elindultunk. A felmenet itt is eszelős volt, a kalauzidő 2:15, mi közepes tempóban 3,5 óra alatt értük el a beszállást. Az utunk csodás alpesi réteken vezetett (Rinderfeld),patakokkal, tehenekkel, vadlovakkal, nagy boulderekkel tarkítva. A beszállás utolsó részén már mászni kellett (1/2). Ekkor jött a sokk. Rengeteg laza hó a bevágásban. Ráadásul igen meredek, 55-60 fok körüli. Esélyünk sem volt legyűrni ezt a bő 50-60 m magas hómezőt jégszerszámok nélkül. Ültünk a hónyelv alatt és néztük, ahogy foszlanak szét a terveink. Káromkodások közepette lemásztunk és újfent a visszavonulás mellett kellett döntenünk. Estére értünk vissza Ramsauba. Legalább csodás körülmények között telt ez a nap.

 Hochkesselkopf

Oberhofalm

 Rinderfeld

 Rinderfeld réme

 Csúcsok

Felső Rinderfeld

Kedd: Két nap erőletett menet után éreztük a lábainkban a kilométert, nem vállaltuk be újra a Maixkante felmenetet, bár az időjárás kitartani látszott. A morálunk és a harci kedvünk erősen visszaesett a két nap csalódása miatt. A Türlwand Klettergarten-je mellett döntöttünk, mégis másszunk valamit. Sportmászással múlattuk az időt, könnyebb utakat másztunk egész délelőtt, különösebb motiváció nélkül. Estére a lelki állapotunk teljesen negatív lett. Szertefoszlottak az esélyek bármi nemű komolyabb mászásra. A költőpénzünk fogytán a másnapi hazamenet mellett kellett döntenünk.

 Áhított időjárás

 Óvatos tömeg a felvonónál

 Jani alkot

 Jani alkotott

 Jani alkotni fog

Nagyok...


Szerda: Reggel nem sietve összepakoltunk, visszavittük a hágóvasakat és elindultunk Prabichl-be meglátogatni egy ismerősünket. A település egy frekventált sí központ Eisenerz mellett, ami most bontakoztatja nyári potenciáljait. Itt körülnéztünk, eltöltöttünk még egy éjszakát a Leopoldsteinersee mellett, túráztunk egyet, szétnéztünk a környéken.

 Leopoldsteinersee



 Szolíd falacskák kb.500m

Alkalmi táborhely

Csütörtök: Reggel kaja, sátorbontás és indulás haza. Időközben megérkezett Olaszországból a Zamberlan Eiger 4000 bakancsom a Trexpert túraboltba, ezért ugrottunk be, Jani rendelt magának egy komoly trekking bakancsot, én pedig elhoztam egy Five Ten mászócipőt támogatásként. Fóton benéztünk még a Lokit-hoz, aztán rongyoltunk haza. 17:30-ra értünk Bárnába.

Költségek:
Kemping 12 €/fő/nap
Hágóvas bérlés 8 €/nap
Útdíj Dachstein 6€/fő/nap
Útdíj Unterhofalm 4,5 €/autó/nap
Dachstein felvonó: 33€/fő retour
Seethaler menedékház 20€/éj
Sör 3,7 €/korsó


Minden tekintetben peches túra volt ez, jövőre vissza megyünk és teszünk egy konkrét próbát a Maixkantéra. Túl szép ez az út, hogy kimaradjon. A folytatásban a Magas-Tátráé lesz a főszerep, augusztusban és szeptemberben főleg ide tervezünk hétvégi mászásokat, remélem, ott már sikeresebbek leszünk.

Stay tuned...

2013. július 19., péntek

Támogatások átvétele

A tegnapi napon Budapesten a Trexpert Túraboltban jártam és átvettem a Zamberlantól kapott Eiger 4000 új jég-, mix- és hegymászó bakancsomat. A Trexpert saját részéről pedig egy Five Ten Anasazi Arrowhead mászócipőt kaptam. A termékekről bővebb teszttel jelentkezem amint sikerült használatba vennem őket. 

A támogatást nem győzöm elégszer megköszönni! Nagyon örülök mindennek!







Az elmúlt napok - Dachstein-túra - peches eseményeivel hamarosan jelentkezem.

Stay tuned...

2013. július 9., kedd

Magas fák között...

Hétvége. Rohan az idő, telik a nyár. Gyorsan követik egymást a hétvégék, szinte alig van idő megtervezni a hétvégi mászós programot. Mostanság kicsit összeszaladtak a dolgaim, hirtelen megszaporodtak az otthoni teendőim is. Nyakamon a Dachstein-túra, ha kitart a jó idő szombaton útra kelünk Jani barátommal Ramsau felé, hogy egy hetet töltsünk a Dachstein-csoportban, óriás falak mászásával. De nem rohanok ennyire előre, hiszen volt egy nagyszerű mászó napunk a bükki Örvénykőn vasárnap. A két héttel ezelőtti bőrig ázás sem tántorított el a helytől, amit minden évben 1-2 alkalommal meg szoktunk látogatni. Meleg volt, így jó választás volt ez a hely, szeretjük kánikulában, mert magas fák között mindig kellemes a klíma. Reggel mentünk, felvettük Egerben Janit és relatív korán már fent voltunk a falnál és megkezdtük az átmozgatást a könnyebb 5-ös utakkal. Velünk volt ezúttal is a pásztói Major Zsaklin, aki gőzerővel látott neki a mászás tanulásának. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy mászott két szép 5-ös utat, ami nem rossz, mert most volt másodjára sziklán. Mi is fokoztuk a tempót egészen 7-ig. Jani próbált még egy elszámozott 7+ -t is, ami 8-körül volt a valóságban, többszöri próbálkozásra tudott csak rajta felül kerekedni. Jómagam sajnos – a majd 3 hetes sérülés miatti kihagyásnak köszönhetően – messze voltam a saját formámtól, csak 7-ig másztam, ezekben is időnként töketlenkedve. Végül is 12 utat másztunk, nem fáradtunk el egyáltalán, jó volt mészkövön mozogni, az Örvénykői mészkő kifejezetten forma gazdag, élménymászást kínál.

Összességében nem voltam agyilag ráhangolódva a sportmászásra, gondolatban már a nagyfalakon jár az eszem, teljesen magával ragadott a nagyfalas „feeling”. Remélem, nemsokára nem csak gondolatban járok majd „arrafelé”…


Képek:











Időközben ismét bővült egy garnitúra fogással az otthoni készlet. AIX XS K1, áthajlós apró peremek, az Alpine Gear jóvoltából.

Stay tuned...

2013. július 3., szerda

2013. július 1., hétfő

Indoor hét, avagy kellemeset a hasznossal

Az elmúlt hetem meglehetősen mozgalmasan alakult. Hétfőn Csehországba kellett mennem egy céges kiküldetésre, egészen csütörtök estig ott tartózkodtam. Strakonice. Kellemes kis dél-cseh városka dombokkal határolva, amolyan Egerhez hasonló történelmi város, szép várral, sétáló utcákkal, helyi sörrel (Dudák). Mivel a hétre elvileg lőve voltam az edzéssel, próbáltam menteni a menthetőt és keresgéltem. A korábbi bejegyzésem végén említettem, hogy a szomszédos városka Písek otthont ad egy kiemelkedően jónak ígérkező mászó falnak, ahol nem kisebb nevek, mint Adam Ondra, Dusan „Stoupa” Janák és Tomas Mrazek is rendszeresen tiszteletüket teszik. A LEZETOP névre keresztelt fal 15 méter belmagassággal bír, szerkezetét tekintve főként áthajló szektorokból épül fel és zömében üvegszálas, kőzetet utánzó elemekből áll. Van repedés is, melyen a repedésmászás technikája gyakorolható. Az utak kemények, de a számozásuk nem a megszokott műfalas, hanem közelebb áll a kinti sziklákhoz, szelídebb. A falnál üzemel egy kis mászóbolt is ahol kizárólag cseh márkák kaphatóak(Singing Rock, Rock Pillars, Direct Alpine, Tilak…), kifejezetten barátságos áron, továbbá egy kis büfé is ragyogó helyi sörrel, isteni kávéval és csinos cseh recepciós lányokkal. A falakon híres cseh mászók képei és aláírásai, ahogy illik. Mivel egyedül voltam kevésbé volt lehetőségem köteles utakat mászni, mindössze 3 utat tudtam mászni, hála a felmester-edzőnek, aki a két gyerekeknek tartott edzés között biztosított egy fél órát. Sikerült egy 6+ -os, egy 7-es és egy 8-as utat másznom, az utóbbit csak 3. próbálkozásra. Az ott töltött idő többi részében a boulder falon mászkáltam, kunsztokat és hosszabb köröket egyaránt, összesen 2,5 órát. Kb. 3 óra után már nem sok bőr maradt a kezeimen, ez a sok mászásnak és a rendszeresen takarított fogásoknak is köszönhető. Kellemesen elfáradva tértem vissza a szállásra és megnyugodtam, hogy nem „veszett kárba” a hét első fele.
Bővebb információ: www.stenapisek.cz

Képek:











Pénteken este otthon toltam még egy két órás boulder edzést és készültem a vasárnapi mászásra, ami szintén műfalasnak ígérkezett.

Vasárnap – az esős időjárásnak köszönhetően – ismét a budapesti Big Wall mászó falat látogattuk meg, ezúttal Györe Norbi és Fekete Dávid voltak a kötélpartnereim. 11-től egészen 17-ig folyamatosan csapattuk, főleg 6 - 7+ nehézségig, ami nem rossz, mert itt keményen vannak számozva az utak. Sikerült kellemesen elfáradnunk és legyilkolni a hámsejtjeinket. Klassz terem, mindig sikerül fejlődnöm amikor ide látogatok, változatos utak és formavilág garantálja, hogy gazdagodjon a mozgásvilága az éppen ott mászónak. Fotók csak Dávidról készültek, épp egy áthajló 6-os utat mászik:



A hétvégén remélhetőleg jó idő lesz és kint tudunk mászni, készülni a szezon további kihívásaira.

Stay tuned…