4 nap jégszobrászat

Rendszerint a két ünnep között szoktuk tartani a Salgótarjáni Hegymászó Club és az St. Alpin Klub téli, összetartását a Magas-Tátrában. Nem volt ez másképpen most sem, 27-én pénteken kora hajnalban indultunk útnak sokat járt Hegységünk felé és 30-án estig terveztük a túrát. Csapatunk 7 főt számlált, ebből volt aki mászott, túrázott és aki kicsit belekóstolt mindkettőbe. Két autóval mentünk, mi hárman - Vígh Krisztián, Berzovszky Gábor és Én - a másik autóban Kele Péter, Árbócz Tamás, Sótér Zsolt és Lőrincz Gyula. A mi hármasunk már az első napra is mászást tervezett, míg a többiek estére értek a Nová Lesnán lévő szállásra. A 22-i mászásunk óta sokat enyhült az idő és olvadás vette kezdetét, valamint iszonyú erős szélviharok is tépázták a hegységet hatalmas károkat okozva mindkét oldalon.

Brezó, Krisztián és Jómagam

Péntek:

Kora hajnali indulást követően Poprádon még beugrottunk a Kauflandba vásárolni pár apróságot majd a Nagy-Tarpataki-völgy irányába vettük az irányt és a Záhrádky jeget céloztuk meg. Mivel az olvadás hétfőtől tartott a nagy jég alja már hiányzott, így a felső Pravé Záhrádky maradt, melyet már sokadjára ostromoltunk. Két utat másztunk a jégre, egy WI 4- körülit és a bal szélén egy keskeny WI 5-t, melyben itt-ott nittek is vannak segítve a keskeny jég adta nehézkes jégcsavar elhelyezést. Másztunk néhány órát, majd időben indultunk vissza a szállásra.

Szombat:

Erre a napra egy velősebb mászást terveztünk a Jávor-völgyben. Cél a Pozsonyi-jég volt. Krisztián és Zsolti pedig a Kis-Jégvölgy átmászására készült. Együtt indultunk Javorináról pirkadatkor, később elváltak útjaink. Az északi oldalon jóval több volt a hó és kevesebb a taposott nyom. Bő 4 óra felmenet után értük el a Jávor-taraj beszállását. A hóviszonyok változatosak voltak, hol derékig süllyedtünk a porhóban, hol pedig elég firnes volt a közeg. Felmentünk a jég alá ameddig tudtunk mert itt már nagyon mély volt a szél által összehordott hó. Végül pedig nem tudtunk tovább menni mert már mellig süllyedtünk a hóban, a jég alatt pedig egy teljesen függőleges, egész hossznyi, biztosíthatatlan firn állta volna utunkat. Az idő sem volt már fiatal, így a Predná Jávorova Veza alatt lévő jegek mászása lett a B-terv. Itt két jég található, az egyik a Potmehúti út(V) alsó jég része(most WI 5, 55 m) a másik pedig egy mászatlan, kalauzban nem szereplő, nem kategorizált jég volt. A nehezebbel kezdtünk majd megmásztuk a könnyebbet is. (Ekkorra már viharosra és orkán erejűre fokozódott a szél, olykor egészen a standra kellett hasalnunk, hogy ne kapjon el. Ilyet még nem láttam, amit a hágóvas kitört jeget a lábamnál a szél az arcomba fújta felfelé. Ereszkedéskor pedig a 60 m kötél vízszintesen állt a levegőben!) Mindkettő jégről Abalakov-ról ereszkedtünk, mivel nem találtunk semmi korábbi mászásra utaló nyomot. A jobb oldali jég melyet említettem a Howling wind(Üvöltő szél) nevet kapta, WI 3+ nehézségű, 55 m hosszú, könnyű, élmény jégmászás volt. A tatry.nfo.sk oldalon lévő bejegyzését már elindítottam. A jegek felett lévő über fasza mix utakból ezúttal nem sikerült másznunk az erős szél miatt, de késő télen még visszatérünk ide több napra és megmászunk belőlük párat a Pozsonyi és Marek jegekkel együtt. Idő közben a túrázó része is felért a csapatnak, de ők hamar a visszafordulás mellett döntöttek. Mire végeztünk a mászással a Nap is takarodót fújt. Gyors összepakolás után nekivágtunk a bunkó hosszú lemenetnek(3,5 óra) aminek nagy részét fejlámpával tettük már meg és este 7-re értünk a kocsihoz. 

Krisztián és Zsolti a Kis-Jégvölgy beszállásánál maradt, Zsolti visszajött, Krisztián pedig a kint alvás és a másnapi szóló kísérlet mellett döntött. Ez később az erős szél miatt meghiúsult és Krisztián is visszajött.

 Jávorok

 Pozsonyi-jég

 Potmehúti-jég

 Howling wind 

forrás: www.tatry.nfo.sk

Vasárnap:

Az előző napi bő 12 órás menet után nem akartunk sokat gyalogolni így ismét a Nagy-Tarpataki-völgy és a Bibin-jég volt a cél. Ezt a jeget még nem másztam/másztuk. Sajnos a nehezebb WI/M 6-os része ezúttal sem volt megfagyva, így a bal oldalsó jég maradt, amit 2 hosszból másztunk(WI 5, keresve a nehezebb részeit és WI 3/4). Itt várnunk kellett mert egy négyesfogat volt előttünk. Másztunk aztán sietve indultunk lefelé és vissza Javorinára Krisztiánért, aki az egész napot szinte várakozással töltötte mert hamar leért a völgyből.

Hétfő:

Az olvadás és a szokatlanul enyhe idő folytatódott, így nem kockáztattunk felmenni egy másik völgybe, maradt a Nagy-Tarpataki-völgy, itt már ismertük a viszonyokat. A lejjebb lévő - korábban már végig mászott - Strabavy hreben jegeihez(3 jég) mentünk fel egy jól kitaposott, köves fellépésekkel tarkított kuloáron és az itt "legnehezebb" Siroki-jeget(WI 3-4) másztuk meg 3 irányból. Kicsit hűvösebb és ködösebb volt az idő az előző napoknál. Mászás után várt még ránt a hazaút, egy kávéval búcsúztunk - igaz rövid időre - a Tátránktól, a Kauflandban ittunk egy feketét és foglaltuk keretes szerkezetbe a túránkat.

Szokásosan jó hangulatú túra volt, jól éreztük magunkat. Sajnos a nehezebb jegek nem voltak jó állapotban, remélem nemsokára visszatér a tél és alakulnak a jegek mert kulcsfontosságú volna, hogy nehezebb jegeken is tudjunk készülni a szezon kihívásaira. Folytatás két hét múlva ugyanitt.

Időközben a szállásunk már le lett foglalva az Osztrák túránkra, eldőlt az időpont is. Bővebb információ a Tervezett mászótúrák menüpontban.

Stay tuned...