Elkezdődött a tátrai szezon.
Rengeteg a terv, a kinézett másznivaló, több évre előre vannak kinézve utak,
különféle nehézségben. Szezonkezdésre egy átmozgató mászást néztünk ki, egy
rövidebb, könnyebb, ugyanakkor szép mászást az Izabella-torony déli falán a
Felkai-völgyben. Az út a Déli-pillér névre hallgat, egy markáns bevágást követ,
V-ös nehézségért a fal bal szélén. 5 kötélhossz, zömében IV-es részekkel, 2
helyen V-ös betéttel. Egy pontos (12-es dübel, nittfüllel) kényelmes
standokkal, lemászott kőzeten, kellemes kitettségben, jó tájékozódással és jó
biztosíthatósággal.
www.tatry.nfo.sk
Szuper időjárást prognosztizáltak
a hétvégére, nem is hezitáltunk sokat, Kamenyiczki Jani és Vígh Krisztián
barátommal neki is vágtunk a majdnem „ismeretlennek”. 5-kor indultunk Bárnából
és valamivel 8 után már a Tátraszéplakon lévő parkolóban voltunk. A felmenet a
Sziléziai-ház érintésével, az Örökös-esőn (Vecny dazd), a Virágoskerten (Kvetnica)
keresztül a fal aljáig 2 óra 50 percet vett igénybe, erős közepes tempóban. A
Virágoskertnél jobbra egy markáns ösvényen (helyenként I/II) mentünk az
Opál-szerzetsek (Opálové mníchy) között a Gránát-kuloárba (Granátovy zlab) a
fal felé. Megérkezvén haraptunk valamit, beöltöztünk, mint, az első
farsangozók, kisorsoltuk az előre mászót (Vígh Krisztián nyerte meg) és neki is
fogtunk. A mászás 3 órát vett igénybe. Szép élménymászás, jó kőzeten, kitett
helyeken, többnyire bevágásokban. A lejövet profi, kiépített ereszkedőpályán
keresztül történt, a Francia csók nevű út 2 nittes standjaiból, jó vonalvezetéssel
egy óra alatt voltunk újra a beszállásnál. A lementhez a megközelítő ösvényt
választottuk (ahol az I/II mászós résznél volt egy ereszkedő gyűrű - amit a felfelé nem
is vettünk észre - lefelé pedig nem használtuk) nem a Fonatost, ami bölcs döntésnek
bizonyult, hiszen 30 perc alatt voltunk ismét a Virágoskertben. Innen a
Sziléziai-ház (20 perc), itt bevertünk egy-egy sört, majd egy óra le a
kocsihoz. Ótátrafüreden pizzáztunk egyet és megittuk a kötelező Kofolát, ezután
irány haza. Későn, 23:30-ra értünk haza.
Klassz kis „bemelegítő, ráhangoló”
mászás volt ez, ajánlom mindenkinek ezt az utat, aki nem akar feszengeni csak
jól érezni magát, szép helyen.
Képek:
Felmenet
Krisztián az első hosszban
Én egy 4-es részen
Krisztián standol
Krisztián közelít
Háttérben a Lomnic NY-i fala...szeretjük
A Fonatos felé tartó út
Ereszkedek
A folytatásban a Lengyel-Tátra Mních
tömbjének Sprezyna útja következik VII-es nehézségért, ami egy komolyabb
mászás lesz minden tekintetben. Csak az időjárás is velünk legyen.
Stay tuned…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése