Két hét elteltével Balázs barátom ismét ráért, össze is hoztunk egy dry-tooling mászást a megszokott helyünkön. Ezúttal is ragyogó napsütés fogadott viszont most 15 fokkal hidegebb környezetben. Reggel -8 fok volt, mikor ballagtunk kifelé akkor sem volt a hőmérséklet fagypont felett. Megérkezett a tél. A nagy falon másztunk végig, nem szereltünk be az áthajlásokba. A falat a felétől felfelé telibe verte a nap így mire felértünk már melegünk is lett. Megmásztuk a markánsabb utakat, én másztam még két új vonalat is melyek csak másodjára, harmadjára mentek ki...nehezek. Ha már az ember ismeri a bétát akkor egy lendülettel kitolható az áthajlásokkal tűzdelt, lépésszegény(hágóvassal), nagy nyúlásos, kevés pihenőhelyet tartogató út...viszont ha akkor keresgeti a tömérdek reibung lehetőségek közül azt amelyik akad akkor csak hihetetleen erőkitartással mászható ki elsőre. Végül is megmásztam őket. Örültem nekik. Jövő héten beszerelünk az áthajlásokba és megpróbálom megmászni az egyik kiszemelt, tetű módon áthajló utat, ami egyben a leghosszabb út a nagy áthajlásban. Még nem mászta meg senki. Nehézségét is csak becsülni lehet, olyan bő M8 körüli. Áthajlik vagy 6 métert a 15 méteren...kíváncsi leszek. Balázs végül is ma a szabad mászás mellett döntött, kiélvezte a verő napsütést. Kellemesen elfáradtunk...
Háát igen...a 2007-es Beal Booster III kötelem most adta meg magát 5 szezon után. Jó kötél volt. Jövőre kénytelen leszek beruházni egy egész-kötélre, azt hiszem ezt nem úszom meg.
Stay tuned...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése