2012. január 17., kedd

Szopolki...

...a vasárnap jelszava. Csalódott vagyok, csalódottak voltunk. Kimentünk Brezó barátommal a Magas-Tátrába, hogy egy odaverős jégmászással köcsögre fárasszuk magunkat. Ezúttal a Lengyel-oldalra, a Lysá Polana beszállású Tisovká jegeiből szerettük volna egy nap alatt megmászni amennyit csak lehet. Igen korán, kicsivel 4 óra után indultunk és 7 óra körül már a "Mászófalas turistaház" parkolójában voltunk. A napok óta tartó intenzív havazás ellenére az utak járhatóak voltak. Erős tempóban 30 perc alatt már a jegek lábánál voltunk, siettünk, hogy megelőzzük a közben érkező partikat. Odaérve láttuk, hogy egyik jég sem volt mászható állapotban, a felmeneteknél a hó mellig ért. Kénytelenek voltunk a visszafordulás mellett dönteni, visszafelé tájékoztattuk az érkező mászókat a viszonyokról akik szintén - bízva a szavunkban - visszafordultak. Úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a Tarpataki-völgyekbe és megnézzük a Záhrádky-t. Ótátrafüredről szintén erős tempóban felrobogtunk, de a Záhrádky-hoz nem vezetett nyom a cca. 2 m-es hóban. Mit veszíthetünk, tudván, hogy a Veverkov és a Grósz jegek nincsenek jó állapotban megcéloztuk a múlt heti Trenázer- jeget, mondván azon legalább mozoghatunk egy kicsit. Felérve mi voltunk a 7. kötélparti a jég alatt és ekkor már 13:00 volt. Iszonyú mérgesen otthagytuk az egészet és elindultunk lefelé. 14:00-kor a kocsinál voltunk, aznapi bő 4,5 órás gyaloglással a lábunkban, nem kis hóban. 

Nem is lett volna semmi probléma az egésszel, ha van annyi eszünk, hogy bedobunk egy-egy mászócipőt, ziazsákot és egy kötelet a kocsiba. Így legalább jó mászhattunk volna a Hypernova MAX City plázában lévő műfalon 2 €-ért a nap hátralévő részében. A plázát útba is ejtettük, bő egy órán keresztül néztük sóvárogva és egymást szidva az önfeledten mozgó mászókat. 

Hiszem, hogy a sorsnak mindig van valami célja a dolgokkal, ha nem jön össze valami annak mindig van valami nyomós oka...valami, amiért akkor és ott nem úgy alakulnak a dolgok. Ennek a napnak is volt...megmentettünk egy életet. Bizony Barátaim egy mászólánynak az életét, ott a műfalon. Több dolgot nem értettünk, például, hogy ha valaki előre mászik miért karabinerbe köti be magát a beülőhöz ráadásul úgy, hogy a karabiner nyelve - egy kötélbe beakadás következtében - nyitva volt és a leányzó egy rossz akasztás miatt éppen esni készült, keresztben terhelve az átfordult-nyitott karabinert. Ordítva figyelmeztettük, remegve megigazította a karabinert és már bele is esett. Másik dolog egy fiatal, még gyerek páros akik egymást biztosították úgy, hogy ők viszont csak a beülő felső bekötő hurokjába kötötték a kötelet a combhevederes rész kihagyva. Még ez volt a kisebb gond mert max. 40 kilósak lehettek, a súlyosabb probléma a biztosító srác nem odafigyelése volt aki akkora biztosítóeszközből kiengedett kötéllel biztosította az elől mászót, hogy az egy esés következtében 8 méterről simán a földig esett volna. Hihetetlen!!! Ja és falmester nincs!!! Egymást nem ellenőrzik, nem figyelik!!! Eszetlenség...addigra már annyi ronda hibát láttunk, hogy inkább a hazautazás mellett döntöttünk, nem bírtuk nézni ami ott ment. Ekkor még mindig hóesésben 18:00-ra értünk haza. 

Konklúzió: Nem az igazi mostanság a Tátra. Látszik, hogy ősszel nem volt csapadék. Ekkora hóra sem emlékszem az elmúlt években. A rengeteg hó miatt enyhüléskor a lavinák okoznak majd fejtörést a megközelítéseknél. Igazság szerint marad a dry-tooling azokon a helyeken amelyeket ilyen hó- és lavina viszonyok mellett meg lehet közelíteni...ami nem sok. Egy-két út, egy-két hely. A hétvégét most hanyagoljuk, főként Brezó vizsgája miatt, majd a következő hétvégén kimegyünk a Felkai-völgybe az Örökös-esőhöz dry-toolingozni. 

Stay tuned...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése